A szakcsoport képezi a Tanszék oktatási-kutatási kapacitásának mintegy 70%át.

A Szakcsoport oktatási tevékenységét a graduális képzésben az anyagmozgatás és logisztika területén alapvetõen a Gépészmérnöki és a Gazdaságtudományi Karon fejti ki.

A Gépészmérnöki Karon a Gépészmérnöki szakon, a Mûszaki informatikai szakon és akkreditálás alatt Mûszaki menedzser és Mérnökmatematikus szakon kapott oktatási feladatokat.

A Gépészmérnöki szakon egy félévben (3+1) heti óraszámban minden szakirányú hallgató hallgatja és vizsgázik az "Anyagmozgatás és gépei" c. tantárgyból, amely keretében az anyagmozgató gépek elméleti alapjait ismerik meg: jármûvek, kocsik állékonysága, gördülése, ívbe fordulása, stb., daruk, targoncák kinematikája, folyamatos és szakaszos szállítás jellemzõinek optimalizálása, a végtelen vonóelemes szállítás erõ és energetikai folyamatai, az anyagmozgató gépeknél lejátszódó sztochasztikus folyamatok vizsgálata, szimulációja, anyagmozgatás automatizálásának és robotizálásának alapjai. Ezen túl összefoglalást kapunk a logisztika legfontosabb elemeirõl. A gyakorlatokon rendszerszemléletre alapozva áttekintik a legfontosabb anyagáramlási eszközök (daruk, targoncák, görgõsorok, függõsínpályák, konvejorok, szállítószalag és raktári berendezések) változatait, funkcionális elemeit, szerkezeti megoldásaikat. Méréseket végeznek targoncákon, emelõmûveken, felrakógépeken, számítógépi szimulációs, illetve tervezõi programokat ismernek meg.

A gépészmérnöki szakon minden hallgató választ egy szakirányt, kiegészítõ szakirányt. Az anyagmozgatási és logisztikai szakterületen anyagáramlási és logisztika szakirány illetve a géptervezõ szakirányon belül anyagmozgató tervezõi is választható. Az elõzõ szakirányban a logisztikai rendszerek, anyagáramlás tervezése és irányítása, raktározás és automatizált anyagáramlás témakörében tart a Szakcsoport tantárgyakat, de a fakultatív tantárgyak között szerepelnek olyanok, mint recycling logisztika, szolgáltatások logisztikája és a minõségbiztosítási logisztika. A géptervezõ szakirányon mindenki hallgat egy félév anyagmozgató géptervezést, de akik az anyagmozgató géptervezõ blokkot választották, azok további tárgyakat vesznek fel az anyagmozgató géptervezéshez kapcsolódva: rakodógépek, folyamatosan mûködõ anyagmozgató gépek, raktári berendezések, csomagoló gépek, automatizált anyagmozgató gépek, robotok, manipulátorok. A többi szakirányok illetve kiegészítõ szakirányok nagyobb részénél egy vagy több tantárgy kötelezõ vagy választható szerepel az anyagmozgatás illetve logisztika témakörébõl. Például a menedzser illetve informatika szakirányoknál a logisztikai rendszerek egy illetve két félévben, a mechatronikai szakiránynál, illetve kiegészítõ szakirányoknál anyagmozgató gépek mechatronikája, a terméktervezõi szakirányon a termék logisztika, a minõségbiztosítási szakirányon a minõségbiztosítási logisztika, a szilikátipari gépész szakirányon az ömlesztett anyag szállítása, tárolása és rakodása jelennek meg, mint tantárgyak. Természetes minden évben nem indul el minden szakirány, csak azok amelyekre legalább 10-120 fõ jelentkezik. Általános tendencia, hogy a kifejezetten tervezõi, technológiai szakirányok kevésbé keresettek, ebbõl következik, hogy a tanszék tantárgyai közül is a logisztikai rendszerek, anyagáramlási rendszerek, raktározási rendszerek, automatizált anyagmozgatás és a hozzájuk kapcsolódó részek kerülnek túlsúlyban az oktatásba.

A Szakcsoportnál évente 18-25 diplomaterv készül. A diplomatervek témái vagy konkrét ipari-gazdasági K+F feladathoz kapcsolódnak, vagy a Tanszéken folyó hazai nemzetközi kutatási projektek részei vagy az oktatás fejlesztését szolgálják. Évente többen készítik a diplomatervüket külföldi egyetemek (Dortmundi Egyetem, Zürichi Szövetségi Mûszaki Egyetem, Middlsexi Mûszaki Egyetem stb.) partner tanszékein.

A mûszaki informatikai szakon minden hallgató hallgatja a "Logisztikai rendszerek" c. tantárgyat, amelyben helyet kap az anyagáramlás technikája, de kiemelten szerepel a logisztikai informatika. A mûszaki informatikai szakon 10-15 hallgató választja a logisztikai blokkot, ahol az elõzõekben vázolt szûkebb területeken kívül a számítógéppel integrált logisztika oktatása szerepel, illetve a szolgáltatások logisztikáján belül a közlekedési logisztika is nagyobb szerepet kap.

A mûszaki menedzser szakon minden hallgató két féléven keresztül hallgatja a "Logisztikai rendszerek" c. tantárgyat, amelyben a logisztikai menedzsment kap nagyobb szerepet. E szakon a hallgatók választhatnak logisztikai blokkot, amelyben a logisztika egyes speciális fejezetei jelennek meg: például olyanok is, mint a logisztikai controlling, vagyis orientálódik a mûszaki menedzser szak irányaira.

Az akkreditálás alatt álló energetikai mérnöki szakon az energiaipar anyagmozgató gépei és berendezései, a logisztika és a logisztikának az energetikai ipar sajátos kérdéseire vonatkozó tantárgyak kerülnek oktatásra.

A Gazdaságtudományi Karon vagyis a közgazdász hallgatók az anyagmozgatás szervezést, a számítógépes raktárirányítást és a logisztikát hallgatják, az utóbbit választástól függõen egykét féléven át. Az utóbbi tanévben 50-70 fõ veszi fel. Az 1997/98 tanévtõl a Karon is tervezzük a logisztikai menedzsment szakirány bevezetését.

A posztgraduális képzésben a mérnökközgazdász és a mérnökmenedzser szakokon szerepelnek a logisztikával kapcsolatos ismeretek. E mellett elsõsorban vállalatokra orientáltan kerül sor az anyagáramlás, logisztika tanfolyamokra.

A Szakcsoport szempontjából kiemelt jelentõségû a doktorandusz képzés. Az anyagmozgatás, logisztika területen két doktori részprogramként vagyunk érdekelve:

Gépek és szerkezetek tervezése alprogram, "Anyagmozgató gépek tervezése" részprogram, valamint Géprendszerek és informatika alprogram, "Anyagáramlási és logisztikai" részprogram kereteiben.

Az automatizált logisztikai mintaberendezés fejlesztése tovább folyt, és ezek mellett olyan oktatási mérési gyakorlatok kerültek összeállításra, illetve részben bevezetésre, amelyek kiterjednek az állványkiszolgáló gépnél, vezetõnélküli targoncáknál és a portál robotnál a dinamikus hatások, pozícionálási pontosság, ciklusidõk és az azokat befolyásoló tényezõk meghatározására, a kiszolgálási sorrend, útvonal és stratégiák optimalizálására, a kiszolgálási ciklusok számítógépi programozására. E mellett a vezetõnélküli targoncánál a nyomkövetési pontosság és az infravörös adatátvitel és azokat befolyásoló tényezõk, a portál robotnál az egységrakomány-képzés és bontás a TIRIS-nél (rádiófrekvenciás) és vonalkódoknál a beépítés hatása, a leolvasási pontosság és megbízhatóság jellemzõi is vizsgálhatók.

Az elmúlt két évben a Szakcsoport kutató munkájában egyaránt helyet kaptak az anyagmozgató gépekkel kapcsolatos vizsgálatok, kutatások, annak ellenére, hogy az anyagáramlási rendszerek és a logisztika került kiemelt helyre.

Az anyagmozgató gépek területén a következõ témákban folytak kutatások:

• építõelemekbõl felépíthetõ folyamatos mûködésû géprendszerek tervezési módszereinek a fejlesztése, amely során a géprendszerek osztályozásán és általános tervezési módszereinek kidolgozásán kívül a szállítópályák optimális kialakítása,
• MathCAD program segítségével daruknál a teheremelés különbözõ dinamikai modelljeinek, valamint a szállítószalagok longitudinális lengéseinek szimulációs vizsgálata, az egyes jellemzõk hatásának, befolyásának az elemzése,
• végeselemes módszer segítségével a függõkonvejorok függesztõ elemeinek szilárdsági elemzése, optimális kialakítása,
• számítógéppel irányított automatizált daruknál útvonal, illetve sebesség optimalizálás, különbözõ identifikálási problémák megoldása
• marótárcsás kotró vázszerkezetének statikus és dinamikus terheléseinek mérésekkel való meghatározása, áthelyezéshez szükséges tartó elvágásának és összehegesztésének hatásvizsgálata

Az anyagáramlási és logisztikai rendszerek témakörében

• a mobil robotos rendszereknél különbözõ kiszolgálási változatoknál több állomásos egységrakomány-képzésnél eltérõ esetekben a tervezési módszerek kidolgozása: robotszám meghatározása, kiszolgálási ciklusidõk és sorrendek optimalizálása, rendszer elemek méretezése,
• "percre kész" (JIT) beszállítás és gyártás optimális beszállítás rendszerének meghatározása: beszállítók megválasztása, beszállítási ütem kialakítása, közbensõ raktárak helyének és kapacitásának megállapítása,
• anyagkövetési rendszer kialakítási módszereinek kidolgozása: anyagkövetés ellenõrzési pontok, szükséges információk, információ hordozók, információ feldolgozási helyek és jellemzõk meghatározása,
• a recycling logisztikai rendszer tervezési és irányítási módszereinek kidolgozása, amely kiterjed az elhasznált termékek gyûjtési rendszerére, a szétszerelés logisztikai rendszerére, telepített és mobil szétszerelõ rendszer esetén,
• minõségbiztosítási logisztika területén olyan módszerek kidolgozása, amely alkalmas az áruk tárolására, összekeveredésének megakadályozására, a "first in first out” illetve a szavatossági határidõk betartására,
• hajókikötõi logisztikai rendszer jellemzõinek, információs rendszerének feltárása, a konténer rakodószállító géprendszer optimális méretezési és diszponálási módszereinek kidolgozása,
• automatikus raktározási és komissiózási rendszerek változatainak feltárása, karusszeles, eltolható állványos és gépkocsi parkolóházi tárolók logisztikai jellemzõinek meghatározása, a logisztikai jellemzõket befolyásoló tényezõk vizsgálata, a változatok összehasonlítására alkalmas módszerek kidolgozása,
• holonikus gyártási rendszerek logisztikai rendszerének feltárása, optimális beszállító rendszer tervezési módszerének a kidolgozása,
• termelésirányítás és a logisztikai rendszer közötti összefüggések feltárása, integrált tervezési és irányítási módszerek fejlesztése,
• karbantartási logisztikai rendszer feltárása, számítógépes információs rendszerének és az anyagrendelés stratégiájának a kidolgozása,
• tömegárú termelést (pld. cementgyártást) folytató vállalat vevõkiszolgálási logisztikai rendszerének analizálására szolgáló matematikai módszerek kifejlesztése.

Ez idõszakban a Szakcsoport fontosabb kutatási projektjei:

• Anyagáramlási géprendszerek tervezésének és irányításának elméleti alapjai (OTKA téma)
• Termelésirányítási és logisztikai rendszerek kapcsolatának elmélete (OTKA téma, az Informatikai Intézettel közösen)
• Eljárás a logisztikai és környezetbarát technológiákhoz (EURÉKA projekt, CLEANTECH a BAY LOGI-val közösen)
• Logisztikai menedzsment (PHARE TDQM projekt).
• A logisztika területén kidolgozott legújabb kutatási eredmények technológiai transzferre (PHARE TDQM)
• A háztartási berendezések recyclingja (INCO COPERNIKUS; RECAP projekt, BAY LOGI-val közösen)

• Elektrokemencés acélgyártás vashulladékkal való ellátás logisztikai rendszerének kidolgozása (Borsodferr részére a BAY LOGI-val és a LOGMAS-val közösen),
• Forróvíztároló, vízmelegítõ gyártás logisztikai rendszerének fejlesztése a Hajdú Rt.-nél (HAJDU RT részére a BAY LOGI-val közösen)
• A Lehel-Electrolux Hûtõgépgyár Kft. kompresszoros divíziója logisztikai rendszerének elemzése, koncepciószintû fejlesztése, különös tekintettel az anyagkövetés megoldására. (Jászberényi Hûtõgépgyár részére BAY LOGI-val közösen),
• Karbantartás logisztikai rendszerének kifejlesztése (DUNAFERR Energetikai Kft. részére),
• Beremendi Cement és Mészmû Rt. vevõkiszolgálási és késztermék rakodóhelyes tárolásrendszerének felülvizsgálata,
• hajókikötõi logisztikai rendszer jellemzõinek, információs rendszerének feltárása, a konténer rakodó-szállító géprendszer optimális méretezési és diszponálási módszereinek kidolgozása,
• Ózdi Acélmûvek Kft. logisztikai rendszerének felülvizsgálata és korszerûsítési javaslatok kidolgozása,
• Electrolux Leisure Appliance Kft. késztermékei készáruraktárba történõ szállításának fejlesztése és rendszerterv színtû kidolgozása.